Javasolt témák tablóra vagy filmre:
- filmkészítés vagy más képes feldolgozása a Saját lelkéhez c. versnek
- illusztrált vers a lélekvándorlásról az órai munkák mintájára
- Balassi életének feldolgozása pl. fiktív interjúban - ehhez itt a segítség
- önéletrajzként - ilyen formában
- végrendelet formájában
- naplórészlet B.B. utolsó napjaiból (visszatekintéssel)
- a reformáció bemutatása
2014. április 24.
Javasolt témák tablóra vagy filmre:
- Jelenetek Janus életéből - filmen
- Interjú egy mai egyházi személlyel a Janus által felvetett kérdésekről - film! Itt akár annak és érdemes utánajárni, miként vélekedik a MAI egyház a szenvedésről, az élvezetekről?
Te valljad azt, mit vallott hajdanánProtagoras, a bölcseszű tudós,Theodorus, ki nem hitt istenekben,S az élvezetnek atyja, Epikur,Ki azt tanítja: legfőbb rossz a kín.
- Az újplatonizmus bemutatása, esetleg a lélekvándorlásé
- A lélekről így ír Janus:
Így vagy időzz inkább oly testben, amely derekabb, vagy
Költözz vissza megint s járd be az égi mezőt.
S míg ezer esztendőt vezekelsz fönt, arra vigyázz csak,
Hogy ne borulj a botor Léthe fölé epedőn.
És ne feledd, hogy nyűg volt rajtad e test s ha az égből
Újra leszállsz, ne akard régi bilincseidet.
Hogyha pedig vak végzeted az, hogy e földön is élj, légy
Bármi, csak ily szomorú emberi pária ne!
Röpködj inkább, mint a szelíd méh s gyűjtsd csak a mézet
S légy ragyogó hattyú, mely a tavon dalol is,
S rejtsen bár el a tenger, az erdő; mindig az ember
Sorsa elől menekülj, mely csupa fájdalom itt!
- Elképzelések a lélek életéről, működéséről, mibenlétéről - bemutatás vagy akár film
2014. április 15.
Javasolt témák tablóra vagy filmre:
- Janus Pannonius bemutatása
- egy Janus-vers megfilmesítése vagy illusztráció hozzá
- egy Janus-vers átirata - mint amilyen pl. Kocsubej Alexanderé itt (vannak mások is...)
- interjú Janusszal - film vagy szöveg
- részlet Janus Pannonius naplójából (nem sokkal halála előtt)
2014. április 8.
Javasolt témák tablóra vagy filmre:
- Boccaccio bemutatása
- egy Boccaccio-novella megfilmesítése - ld. pl. ezt a diákmunkát
- novellaírás Boccaccio stílusában
- egy Boccaccio-novella (pl. A sólyom feláldozásának története) elmesélve az egyik szereplő szemszögéből, E/1. személyben - innen lehet válogatni
- ennek a novellának a szabad befejezése
- Ez itt a Sixtus-kápolna 3D-ben (a rajzos feladathoz is jó lehet, amúgy meg fantasztikus élmény...). Innen kiválasztanak egy részletet, s hozzá történetet írnak.
A fórumba is érdemes kommentelni!
A 3 szöveg:
A humanizmus
A humanizmus olyan irányzat, amely az embert jellemző és képező erkölcsi és értelmi tulajdonságokat a legtökéletesebben a görög-római klasszikusok műveiben találja meg, s amely ezért a tanítást, a nevelést is teljes mértékben az ó klasszikusokra, a görög és a latin nyelvre alapozta.
A humanizmus terjedésében fontos lépés volt az ókori
kéziratok előkerülése, amelyek közül több elveszett vagy feledésbe merült.
Ezeket a törekvéseket a vagyonos itáliai előkelőségek, kereskedőfejedelmek és urak
is nagylelkűen támogatták és komoly összegeket fordítottak könyvtárak
építésére. A múlt felfedezése divatossá, sőt a társadalom felsőbb osztályaiba
való belépéshez szükséges szenvedéllyé vált.
Három firenzei koszorús költő a humanizmus
elindítója: Dante, Petrarca és Boccaccio.
Dante filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott, ókori
görög és latin filozófusokat, történetírókat tanulmányozott, de tanult
asztrológiát is. Egyébként kiválóan rajzolt, jól ismerte a színezés
technikáját, a miniatúraművészetet, a szobrászaton belül pedig a domborművek
készítése és az építészeti díszítőelemekről is átfogó ismerettel rendelkezett.
Francesco Petrarca szerelmi lírája századokig az
európai költészet mintája, de mint humanista tudós is fontos műveket hozott létre.
Fiatalon jogot tanul Montpellier-ben és
Bolognában, majd apja halálakor, 1326 áprilisában visszatér Avignonba, ahol
elmélyült filológiai tanulmányokat folytat. Petrarca a klasszikus
világ, a klasszikus ókori kultúra és a kereszténység eszményei közötti szellemi
folytonosság hirdetője. Petrarca a
klasszikus latin mellett a görög
irodalom megismerését is bátorította. Legfontosabb műveit latinul írta, ókori
szerzőkről, történelmi alakokról (Kiváló férfiakról (De viris illustribus); Caesar tetteiről (De gestis
Cesaris) stb.
Giovanni Boccaccio élete utolsó húsz évét humanista tanulmányainak
szentelte. Tudós munkáit latinul írta, s ezekre volt a legbüszkébb. Munkái felölelték a történelem, az irodalom és a
földrajztudomány területét. Legjelentősebb alkotásai közé tartozott a 106
mondabeli és létező firenzei asszony életéről szóló Híres nők életéről című
életrajzgyűjtemény, egy mitológiai alakokról írt magyarázatgyűjtemény, és egy
Itáliát ismertető geográfiai munka is. Emellett – Petrarca útmutatásának is
köszönhetően – Boccaccio szenvedéllyel vetette magát a nagy előd, Dante
életének tanulmányozásába, az Isteni színjáték szerzőjéről pályája során két
méltató könyvet is írt. Boccaccio a 14. századi Itália egyik legműveltebb
tudósa volt.
Boccaccio
Boccaccio 1313 nyarán született Firenzében vagy
Certaldóban, apjának, Boccaccio di Chelinónak és egy francia özvegynek a
kapcsolatából.
Apja, aki Giovannit törvényes gyermekének ismerte
el, 1319-től Firenzében mint bankügynök, majd 1327-től mint a Bardi-bank tagja
Nápolyban dolgozik egy fiókintézetet igazgatva. Vele van fia is, aki
pénzügyi-kereskedelmi, majd jogi tanulmányokat folytat: mindkettőt kevés
vonzalommal.
Az Anjou-politikát támogató Bardi bankház révén az
ifjú Boccaccio megfordul az udvarban. A külvárosi nyomort saját szemével látó
fiatalember így a pénz hatalmára érzékeny, a polgárság felé nyitott, kifinomult
arisztokrata udvari világot is megtapasztalhatja. A nápolyi király gazdag
könyvtára, az udvar nyitottsága a laikus filozófia, a francia irodalom, a görög
kultúra és az arab novellisztika előtt, mind-mind Boccaccio intellektuális,
művészi formálódásának forrásává válik. Nagy szerepe van ebben Cino da
Pistoiának, a kiváló költőnek és jogásznak, de a nápolyi életnek magának is,
mely aktív, dinamikus életszemléletű s világra nyitott fiatalembert formál
belőle. Megérintik a szabados társasági életforma örömei, de a kiábrándultság és
a csalódások is.
Életének jelentős eseménye a Fiammetta (lángocska)
névvel illetett hölgy iránt érzett szerelme, mely név egyszerre sejtetheti a
szemérmes pírt a kedves arcán, de a tekintetében felvillanó szenvedély tüzét
is. Ha a hölgy nem volt is előkelő származású, mint ahogy a hagyomány egy
darabig Boccaccio „megnemesítő” szándéka nyomán vélte, az bizonyos, hogy
számára a boldog nápolyi évek szimbóluma lesz, s hozzá alkotói emlékezete
minduntalan visszatér.
1341-ben újra Firenzében találjuk, de jár Ravennában
és Forlìban is, s valószínűleg részt vesz Nagy Lajos nápolyi hadjáratában.
1349-1351 között már a Dekameronon
dolgozik. Írói hírneve egyre nagyobb. Számos követi megbízatást lát el.
Barátságot köt Petrarcával, aki megmenti a Dekameront, amikor Boccaccio, erkölcsi-vallási válságának
egyik depressziós pillanatában elégetné. Ez a feladat majd Savonarolára marad.
1345-től humanista tanulmányoknak szenteli magát (Dante-életrajz, Tacitus történelmi munkáinak feltárása).
1362-től csalódottan, anyagi szűkösségben éli
életét. Bár fölkérik Dante Színjátékának
értelmezésére, csak mintegy száz előadásra futja erejéből. Visszahúzódik
Certaldóba, ahol 1375 december 21-én éri a halál.
Dekameron
Keretcselekménye szerint
hét nő és három férfi egy vidéki kastélyba menekül az 1348-as firenzei pestisjárvány elől. Itt történetek mesélésével
szórakoztatják egymást. A történetek témáját az előző este megválasztott király
vagy királynő határozza meg. Mindenki mindennap mond egy-egy mesét, így tíz nap
alatt száz történet hangzik el
A Dekameronban a
szerelmi-erotikus és az ironikus-szatirikus novellák uralkodnak. Boccaccio
jókedvű humorral mutatja be kora világát, sajátos erkölcseit. A középkort már-már múltnak tekinti, s a
felvilágosult reneszánsz ember szemével nézve mulatságosnak
tartja furcsa szokásait, intézményeit. Humanista írói világképének középpontjában a
földi élet minél örömtelibb, minél ésszerűbb kihasználása áll. Ebből a világból
már hiányzik a pokoltól való félelem tudata, a ”bűnök” más megítélés alá esnek,
mint pl. Dante Alighierinél. A
szerelem a novellákban őszinte, szabad, a korábbi kötöttségeket nem tűrő és nem
ismerő érzelemmé, a boldogság forrásává válik. Az író jókat kacag a vén,
babonás, együgyű férjek rovására. A házasfelek hűtlensége, a házasságtörés nem
háborítja fel, ha ez érdekházasságot, nem szerelmen alapuló viszonyt szakít
szét. Nem tiszteli a kolostorok lakóit sem: az emberi természet bennük is
diadalmaskodik, s talán ők vágyakoznak legmohóbban a testi örömökre.
Több mulatságos, ízes
történetének főhőse az együgyű városi figura, Calandrino, akivel kavicsot
szedetnek láthatatlanná tevő varázskő gyanánt, akivel elhitetik, hogy
állapotos, és gyereket fog szülni, s akivel mindenféle bitangságot művel a két
tréfacsináló festő, Bruno és Buffalmacco. A legtöbb novella városi-polgári
környezetben játszódik: megjelennek a csalafinta, agyafúrt kereskedők, a pórul
járt jogászok, a felültetett, beképzelt, szipolyozó orvosok, s ott vannak a
szegény, babonás certaldói parasztok is, akiket ugyancsak rászedett a vörös
hajú, apró, ravasz barát, Frater Cipolla.
Boccaccio elítéli a
fösvénységet, a kapzsiságot, az öncélú gazdagságot, szerinte a vagyonnak az
életet kell szolgálnia. Sokra becsüli a friss észjárást, a furfangos okosságot,
a természetes ügyességet. Hősei gyakran nehéz helyzetből szabadulnak meg
egy-egy találó szóval, tréfás ötlettel.
2014. április 2.
Javasolt témák tablóra:
- a Pó, földi kérgem... illusztrálása
- egy reneszánsz udvar bemutatása (Mátyásé vagy egy itáliai, pl. a Mediciek, Erdélyben a Báthoriak; az avignoni pápai udvar)
- egy Petrarca-szonett értelmezése illusztrációkkal - itt van egy kevés, lehet válogatni
- a szonett bemutatása, ennek a versformának a története - ez az oldal segítség lehet
- bókgyűjtemény (minimum 30 sor!) reneszánsz stílusban, ha lehet...
A fórumba is érdemes kommentelni!
2014. március 28.
Javasolt témák tablóra:
- a Ti szerencsés füvek... illusztrálása
- Petrarca bemutatása
- versírás a Ti szerencsés füvek... mintájára
- a szonett bemutatása, ennek a versformának a története
A fórumba is érdemes kommentelni!
2014. március 25.
A középkor utáni reneszánsz, azaz 'megújulás' szellemi mozgalma Itáliából indul el a XIV. században (az 1340-es évtizedben), a XV. században hódítja meg Európát, és a kontinens nagy részén a XVI. században ér véget. A reneszánsz korszak második felében — a keresztény tanítás felülvizsgálata kapcsán — kibontakozik a reformáció. A reneszánsz alkonyát a manierista stílus jelzi, az 1540-es évek táján.
A reneszánsz a kultúra egészét áthatotta. A művészetben, valamint a latin nyelvű, humanista irodalomban és tudományban alakult ki, de a nemzeti nyelvű, polgári-népi műveltségben is megjelent. Megtermékenyítette Európa valamennyi nemzeti irodalmát, és elindította a nemzettudat formálódását, a nemzeti identitás erősödését, a folyamat végén pedig a nemzetté válás politikai igényét.
A korszak neve francia eredetű — a "renaissance" szóból származik —, az olasz megfelelő a "rinascita" szó.
A reneszánsz kultúrát a világi szemléletmód jellemzi: a vallás háttérbe szorul, az ember a földi élet élvezésére törekszik. Az ember (az antikvitás szemléletének megújulásaként) ismét az értékrend középpontjába kerül, a kor eszmerendszere a "humanizmus" lesz. Ismét fontossá válnak az emberi kapcsolatok (barátság, szerelem, család, haza). A személyiség teljessége lesz az eszmény: egyaránt tiszteletben áll a test és a lélek, az ész és az érzelem, a tudomány és a művészet, az emberiség és a természet. A reneszánsz ember konfliktusok ütközőpontjában áll, és személyesen éli át korának minden ellentmondását, válságát. A legjelentősebb reneszánsz személyiségek az egyetemes látókörű alkotóművészek (a polihisztorok) voltak, akik a kultúra teljességét voltak képesek átlátni, összegezni és megújítani (pl. Leonardo és Michelangelo).
Az emberközpontúság újraéledt értékrendje összefonódik az ókor iránti tisztelettel, az ókori kultúra újraértelmezésének szándékával. A reneszánsz bölcsője Itália, amelynek kulturális gyökerei az antikvitásig nyúlnak vissza.
Forrás: Fazekas Enciklopédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése